Az Erzsébet tábor esete a biciklivel és a kérdőívvel
2020. július 07. írta: Antal Tibor (Elnök)

Az Erzsébet tábor esete a biciklivel és a kérdőívvel

Eredetileg nem terveztem, hogy írjak erről az esetről, azonban olyan sok kérés érkezett hozzám többféle irányból, hogy mégis szót ejtek arról, ami történt.

Elsősorban azt szeretném leszögezni, hogy amit írok, annak semmiféle politikai relevanciája nincs. Ez a bejegyzés azért született meg, hogy felhívja az Adatkezelők figyelmét azokra a hibákra, amiket ebben az esetben is elkövettek. Kezdjük ezt talán azzal, hogy ha valaki adatokat szeretne kezelni, akkor fel kell mérnie azt, hogy annak mekkora médiahátszele, vagy ellenszele lesz. Egy ilyen esetben például várható volt, hogy még ha tökéletes lenne valami, akkor is kikezdené valamelyik politikai oldal médiája.Jelen esetben szerencsére erre nincs szükség, elég a GDPR-ra ránézni. Ennek alapján pedig ez az elképzelés olyanná vált, mint a bicikli, amit túltoltak.

Ez pedig megér egy bejegyzést. Kezdjük is a lényeggel:

Magát a kérdőívet fénykép formájában sokan látták, de azt már kevesen tudják, hogy azt le is lehet tölteni például az Ócsai Halászy Károly általános iskola oldaláról [1], ahogy a gondviselői hozzájáruló nyilatkozatot is [2].

És hogy mit értek a túltoláson?

Azt, hogy annyira jogszerűvé akarták tenni az Adatkezelést, hogy maguk estek bele, mert a GDPR adta a másikat.

Ugyanis ha valóban anonim lenne az adatkezelés (statisztikai célú), akkor nem is lehetne, sőt nem is szabadna Adatkezelési hozzájárulást kérni.

"Hogy mi van?" Kérdezhetik most jogosan. "Hát baj az, ha kérünk valamit, ami nem is kötelező?" Igen, az.

Jelen esetben ugyanis éppen azért nem lehet szó anonim adatkezelésről, mivel - tessék erősen megkapaszkodni - a szülői hozzájáruláson szerepelni fog a gyermek és a gondviselő neve. Ugye erről még soha nem hallottak, olvastak? Pedig bármilyen meglepő, de az alapvető jogsértés! Nem a kérdőív léte, hanem a hozzájárulás kérése, amin Személyes adatokat vesznek kezelésbe. Ezért is követnek el egy oldalon minden hibát, amit csak lehet. Így például:

- nem derül ki, hogy milyen Célból veszik kezelésbe ezeket az adatokat a Hozzájulásom! Az ugyanis nem Cél, hogy ennek alapján kérdezhessék ki a Gyermekeket statisztikai célból

- nem adnak tájékoztatást arról, hogy mikor fogják kitörölni, megsemmisíteni ezeket a hozzájárulásokat, ami alapvető hiányosság, és különösen azért, mivel az érintettek jogaira sem hívják fel a figyelmet.

- nincs feltüntetve, hogy kik az Adatkezelők és az Adatfeldolgozók, mert ez a cím alapján: "Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért közös kutatásában való részvételhez" a legkevésbé sem egyértelmű. A szövegben például "a Népesedésért és a Családokért közös kutatás"-ról egy szó sem szerepel. Mi ez?

- a Hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie egy ilyen esetben, azonban nem csak a szülő, hanem a Gyermek részéről is. A helyes megfogalmazás tehát az LEHETNE, hogy "amennyiben a Gyermek részt kíván venni a felmérésben, akkor ahhoz hozzájárulok". Jelen formában ugyanis úgy néz ki a Hozzájárulás - és a kérdőív - mintha a gyereknek kötelező lenne azt kitöltenie, ha a szülő hozzájárul. Mellesleg, honnan fogja tudni a kitöltést vezető személy, hogy melyik gyereknek van hozzájárulása és melyiknek nincs? Jó kérdések, ugye?

- a láblécben található egy "*", ami a szövegben nem jelenik meg. Ez látszólag kötekedés, azonban ez az információ úgy szól, hogy: "Kizárólag a 14. életévét betöltött gyermek, vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy." No de ha nincs ott a csillag, akkor ez kire és mire is vonatkozhat? Arra, hogy 14 éven aluli Gyermek nem is vehet részt a felmérésben? Nem derül ki a szövegből! Mert ha erről van szó, akkor eleve csak a 14-16 év közötti Gyermekekre vonatkozhatna a kérdőív - ami élből kizárná az általános iskolások döntő többségét, hiszen jellemezően csak az évismétlők és a végzősökre vonatkozna a Hozzájárulás kérése.

A túltolás tehát jelen esetben úgy foglalható össze, hogy még el se jutottunk a kérdőívhez, de már tudhatjuk, hogy ez így nettó formai okokból nem lehet jogszerű. És akkor most térjünk rá arra, hogy vajon kik azok a szülők, akik kitöltik és kik azok, akik nem töltik ki ezt az Adatkezelési hozzájárulást. Eltekintve ugyanis néhány, a Személyes adataira kifejezetten odafigyelő gondviselőtől, valójában egészen jól polarizálható az, hogy a regnáló hatalommal nem szimpatizálók nem fogják az Adatkezelési hozzájárulást megadni, a szimpatizálók pedig igen.

Ez azonban azt jelenti, hogy az Adatkezelési hozzájárulások alapján az érintett politikai irányultságára nézve következtetéseket lehet levonni, amely adatok kezelésbe vétele azonban a GDPR alapján alapértelmezetten TILOS.

Ebben az esetben tehát nem lehat attól eltekinteni, hogy ez az irányultság nem a Gyermekre, hanem a szülőre nézve válik valósággá!

Ehhez azonban a szülő nyilván nem adná a Hozzájárulását indirekt módon. És itt és most köszön vissza az a probléma, amire fentebb felhívtam a figyelmet: Mivel nincs határidő megadva, ezért ezeket az adatokat - elvileg - bármeddig lehet tárolni, de addig biztosan, amíg a "program" le nem zárul. És mikor zárul le? Ki tudja?

Most tehát, hogy eljutottunk oda, hogy az Adatkezelési hozzájárulás nem csak felesleges, hanem formailag is hibás, érdemes ránézni magára a kérdőívre.

Ennek során az elsőként annak kell feltűnnie mindenkinek, hogy a fejlécben nem az a szöveg szerepel, mint az Adatkezelési hozzájáruláson, és ha valaki nem lapoz el az utolsó oldalra, akkor nem is veszi észre, hogy miről van szó. Felmerül azonban a kérdés: Akkor ez a kérdőív valami olyan, amit az intézet dolgoz fel, de csak az Erzsébet táborban töltik ki a Gyermekek, vagy vannak különböző kérdőívek és ez valami más?

Nézzük tovább.

Van bármilyen tájékoztatás a Gyermekek korcsoportjának megfelelően? Nincs. Tudja tehát, hogy a kutatás milyen célt szolgál? Nem. Ebben a pillanatban tehát megbillen a kérdőív jogszerűsége is, amit tovább billent az, hogy elfelejtik a Gyermeket arról tájékoztatni, hogy:

A kérdőív kitöltése teljesen önkéntes, ha akarja kitölti, ha akarja nem. Ha akarja csak néhány kérdésre válaszol, ha nem akarja, akkor akár egyre sem. Az, hogy ez nincs felírva, hanem ehelyett az nyomatékosítás szerepel, hogy "alaposan olvasd el a kérdéseket" - mintha ez egy vizsgafeladat lenne, az mindenképpen ellentétes azzal, hogy a Gyermek szabadon dönthessen! Ezt egy Gyermek kötelezettségnek fogja értelmezni. Ráadásul ha komolyan vesszük a Gyermeket, akkor valóban úgy is kell vele bánni, azaz fel kell világosítani, hogy "miért jó, ha kitölti a kérdőívet, kinek és minek segít ezzel".

Azonban eddig még úgy-ahogy elmegy egy statisztikai célú kérdőív esetén, feltéve, hogy nincs semmiféle ráhatás a Gyermekre a kitöltéssel kapcsolatban. Azonban felmerül a kérdés, lehet statisztikai célú kérdőívről beszélni? És a válasz az, hogy nem. Mégpedig azért nem, mert a 4.1. és a 4.2. (amellett, hogy a 4.2 a 4.1-et kiváltja) kérdések, amelyek a település nevére és az irányítószámára kérdeznek rá, egy kis falu esetén az onnan táborozó esetleg egyetlen gyermeket egyértelműen azonosíthatóvá teszi. Abban az esetben azonban, ha a Gyermek a 6. és 7. kérdést is kitölti, akkor már egy kis település TÖBB Gyermeke is azonosíthatóvá válik. Ettől kezdve az, hogy a család anyagi helyzetére is rákérdeznek, az több mint kétes, mert ez nem tartozik senkire sem, ha ez nem a szokásos népszámlálás részét képezi. És akkor most ne felejtkezzünk el arról, hogy nem csak magyarországi lakcímmel érkeznek Gyermekek a táborokba. Vajon legitim lenne egy más ország polgárairól adatokat gyűjteni? Érdekes kérdés, főleg ha GDPR hatályán kívül eső országból érkezik valaki (pl. Ukrajna).

Felmerül tehát a kérdés:

Vajon látták ezt a kérdőívet a gondviselők mielőtt megadták a hozzájárulást?

Sacc/kb 99%, hogy nem. Innentől kezdve az, hogy ezeket az adatokat a Gyermekektől (és nem a szülőktől!) gyűjtik be, az erősen kétes, hiszen a Gyermek ezeket a fogalmakat nem fogja fel, nem érti, ezért adott esetben olyan válaszokat is megad, amit a szülők biztosan megtiltanának nekik.

És talán most leszek a legmeglepőbb ezek után, mert szerintem az összes többi kérdés valójában lényegtelen.

A baj nem azokkal van, hanem a fentiekkel, azaz azzal, ahogy ezt az adatgyűjtést elképzelték. Ez ugyanis a tipikus példa arra, hogy hogyan nem szabad Adatkezelésbe belekezdeni, ahogy arra is, hogy az Adatkezelési hozzájárulás a legkevésbé sem azt a célt szolgálja, amire itt megpróbálták felhasználni.

Az Adatkezelési hozzájárulás ugyanis semmit sem legitimál!

Viszont ebben az esetben megtéveszt, mert jogszerűséget, hivatalosságot sejtet, amit adott esetben "bújtatott kötelezettségnek" is lehet értelmezni, és különösen akkor, ha egy lelkes közreműködő összetévesztené a biciklit egy cséphadaróval.

Én a fentiek alapján azt mondanám, hogy paradox módon ebben az esetben minden bizonnyal megáll az a vélelem, hogy valóban csak statisztikai célokra szerették volna ezeket az adatokat felhasználni. Arra pedig adott esetben valóban hasznos is lehetne a kérdőív, ha területi bontásban (de nem települési szinten!) lehetne a Gyermekek és a felnőttek véleményét, hangulatát összevetni. Engedjük most el ez egyébként jogos előítéleteket, lássuk be, hogy ha valóban megkérdezik a Gyermekeket anonim módon, hogy hogyan látták az évüket, környezetüket, abból még akár igen érdekes dolgok is kijöhetnek.

Ehhez azonban az kellene alsó hangon, hogy a kérdőíveket járási (kerülti) szintre összesítsék, mert akkor már elvesznének az egyedi adatok, és legalább elvben megvalósulna a statisztikai célú adatkezelés. Ennek pedig semmi akadálya nem lenne ha ezt rendesen dokumentálnák. Abban az esetben tehát, ha a 4.1 és 4.2 kikerülne a kérdőívből és a helyét a "járás/kerület" venné át, akkor szerintem a már beérkezett kérdőívek is menthetők lennének, előrenézve pedig akár még jogszerű is lehetne az Adatkezelés. Természetesen ez még csak az elvi rész, mert ez még nem vonatkozik a feldolgozásra, és arra, hogy ki és mire akarja az adatokat felhasználni. Fogadjuk el azt, hogy ezekből statisztikai adat lesz, mert ez sokkal egyszerűbb, mint ennek az ellenkezőjét bizonyítani. Ráadásul még ha ez így is lesz, az sem jelenti azt, hogy "jó már minden"; mivel ezen kívül még legalább az alábbi teendők maradnának fenn:

- a kérdőívet - ha másképpen nem megy akkor - egy külön papírral EL KELL látni, amiből világosan kiderül, hogy miért és mihez kérik a 14-16 év közötti gyermekek segítségét.

- fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy egyáltalán nem kell kitölteniük a kérdőívet, sőt, egyáltalán nem kell minden kérdésre válaszolniuk. Annyi kérdést válaszolnak meg, amennyit akarnak, vagy jónak tartanak.

- külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy SEMMIT(!) se írjanak a kérdőívre, amitől azonosíthatóvá válhatnak, és egyetlen kérdésre se válaszoljanak, amitől úgy érzik, hogy fel lehet ismerni őket.

- fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a kitöltésért, vagy a ki nem töltésért semmiféle hátrány nem érheti őket.

És ennek - különösen a legutolsónak - valóban így is kell lennie.

És akkor most jöjjön a svédcsavar. Ezzel párhuzamosan pedig:

- Meg kell semmisíteni a begyűjtött Adatkezelési hozzájárulásokat,

- És azt soha többé nem szabad elkérni ennek a kérdőívnek a kitöltéséhez.

Egészen hihetetlen és szürreális módon ugyanis sikerült megvalósítani azt, hogy nem a kezelésbe venni szándékozott adatokkal van akkora baj, hogy azokat meg kelljen semmisíteni, hanem az azt kísérő dokumentumok sértik meg az érintettek jogait.

Azt hiszem, hogy ilyen esetre, azaz arra, hogy az adatkezelés során megszerzett adatok megtarthatók és felhasználhatók maradhatnak, miközben az ahhoz beszerzett Adatkezelési hozzájárulások nem - ilyet még nem látott a nagyvilág.

És azt hiszem, már csak azért is érdemes a GDPR logikáját az átlagembereknek is megismernie, mert ez mindannyiunk érdeke.

Kellemes nyarat kívánok mindenkinek!

Hivatkozások:

1. https://www.halaszyiskola.hu/halaszyFiles/Files/nyomtatvanyok/KINCS.pdf

2. https://www.halaszyiskola.hu/halaszyFiles/Files/nyomtatvanyok/KINCS_Szloi_nyilatkozat.pdf

süti beállítások módosítása