Elévült fizetési meghagyás egyszerű eliminálása úgy, hogy a fal adja a másikat (jogsegély)
2020. november 19. írta: Antal Tibor (Elnök)

Elévült fizetési meghagyás egyszerű eliminálása úgy, hogy a fal adja a másikat (jogsegély)

Más ügyből kifolyólag véletlenül belebotlottam abba a félreértésbe, amely szerint az elévült követelés alapján is lehet fizetési meghagyást kibocsátani egy természetes személy részére, és annak ellent kell mondani, mert különben jogerőre emelkedik és az ellen semmit sem lehet tenni.

Nos ez a vélemény bár elsőre igaznak tűnik és jogilag helyesnek, ugyanakkor az mégis éppen az alapjától kezdve téves.

Meglepődtek? Pedig már igazán ismerhetnének bennünket, mi már csak ilyenek vagyunk, az elvárásoknak megfelelően Közérthetőek, csak még nem mindig kellően Tömörek. Elvégre, mi sem lehetünk (még) tökéletesek.

Ebben az esetben azonban a megoldás roppant egyszerű. Miért kerültek ki a magyar jogszabályokból a fenti kérdésre vonatkozó részlet szabályok? Miért így került ez a rendszer megalkotásra? Azért, mert az így tökéletes, ugyanis semmi szükség sincs ennél több szabályozásra. Miért?

Azért, mert a GDPR kimondja, hogy a természetes személyek (magánszemélyek) Személyes adatait kizárólag Tisztességesen lehet kezelni és a legrövidebb ideig.

Ebből pedig éppen az következik (és tessék most egy nagy levegőt venni):

Azokat köteles az Adatkezelő megsemmisíteni az elévülés pillanatában. Egyszerűen fogalmazva nemhogy eljárást nem indíthat annak alapján, hanem még csak nyilván sem tarthatja az elévült tartozással rendelkezők adatait.

Magyarán szólva, már azzal megsértik a GDPR-t, ha kezelik ezeket az adatokat az elévülés után, de ha ezek alapján még eljárást is indítanak, akkor a NAIH esetleg kegyelemből csak a kínpadra fogja vonni, és felnégyeli őket, mert egyébként sokkal kíméletlenebb határozatot fog hozni a jogszabályokat sárba tipró Adatkezelővel szemben.

Bizony, erre való a GDPR! (Többek között)

Vagyis mi valójában a teendő, ha egy elévült tartozás alapján eljárást indítanak valaki ellen?

1. Be kell nyújtani a Tiltakozást az Adatkezelőnél abban a formában, hogy az egyértelműen azonosítható legyen a számára is. Például: "Te $^$^$^$ˇ^ azonnal Töröljed az elévült NN/NNNN/2012 számú tartozásomhoz tartozó Személyes adataimat, mert annak a kezelésére nem vagy jogosult a GDPR alapján. Egyben azonnali hatállyal értesítsél erről mindenkit, akinek a Személyes adataimat átadtad".

2. Várni kell türelemmel, ugyanis a GDPR alapján erről az Adatkezelőnek minden más Adatkezelőt értesítenie kell, vagyis köteles leállíttatni az eljárásokat még akkor is, ha azok akár bírósági, akár végrehajtási szakaszban vannak.

3.a.) Abban az esetben, ha a $^$^$^$ˇ^ bocsánatot kér és lezárja az ügyet, akkor az ügyet el kell engedni, mert eleget tett a kötelességének. Ebben az esetben megilleti a tévedés joga, gyakoroljunk keresztényi irgalmasságot, és engedjük meg, hogy festéket játsszon, azaz örökre(!) lekopjon rólunk. Elvégre ez a célunk, igaz?

3.b.) A $^$^$^$ˇ^ még $^$^$^$ˇ^ $^$^$^$ˇ^ $^$^$^$ˇ^ -ebb lesz, vagy nem válaszol, vagy hülyeséget ír. Ebben az esetben meg kell fogalmazni egy rövid beadványt a NAIH online felületén, amiben leírásra kerül az, hogy "A $^$^$^$ˇ^ jogosulatlanul kezeli az adataimat, eljárást kezdeményezett ellenem, és felszólításra sem szüntette be a jogsértő cselekedeteit, ezért kérem a T. hatóságot, hogy szólítsa fel az Adatkezelőt a jogszerű működésre és töröltesse a Személyes adataimat mind az Adatkezelőnél, mind azoknál, akiknek azt továbbították." Ezt a beadványt meg lehet küldeni adott esetben a végrehajtónak is, hiszen ha ő a cselekményét tovább folytatja, akkor már ő is elmarasztalható lesz akkor, ha a jogsértést a Hatóság is megállapítja.

4. Mindez ingyenes. Éppen ezért kizárólag akkor szabad ezzel a lehetőséggel élni, ha:

- valóban elévült az adósság. Erről célszerű egy jogásszal telefonon konzultálni, mert ez könnyen megállapítható.

- valóban jóhiszeműen járt el valaki, azaz nem arra játszik, hogy majd a NAIH megoldja helyette az ügyeit.

- valóban megpróbálta felszólítani a $^$^$^$ˇ^ -t, írásbeli nyoma is van, hogy a panaszt átvették és eltelik az az egy hónap, ami a válaszadásra rendelkezésre áll.

És ennyi. Mert hiába jogerős egy fizetési meghagyás, vagy bírósági ítélet, ha annak az alapja abban az értelemben jogsértő, hogy arról a közjegyző vagy a bíróság nem tudott, mert nem tudhatott. Miért nem kell ezzel foglalkozniuk? Azért, mert be se nyújthatja azt az Adatkezelő, ha az már elévült. Természetesen a fentiek arra vonatkoznak, ha valamiért már elindult az eljárás, hiszen ha most érkezik egy elévült fizetési meghagyás, akkor egyszerűen ellent kell annak mondani. Nem kell bonyolítani, annyit kell írásban (akár e-mail!) válaszolni a fizetési meghagyást KÉRŐNEK (tehát nem a közjegyzőnek!), hogy "Azonnal töröld az adataimat, mert ez a tartozás elévült". Aki különösen gondos, az a közjegyzőnek is írhat egy levelet (sajnos csak postai úton), hogy "ez a tartozás elévült, nem ismerem el". Neki ugyanis nem kell indoklást beküldeni, ő nem bíróság, nem hatóság.

Ha ezek után, és ennek ellenére sem állítja le a fizetési meghagyásos eljárást az Adatkezelő, az megy tovább, akkor életbe lépnek a fentiek azzal a kiegészítéssel, hogy azt is bizonyítani lehet, hogy a jogsértést azok után is tovább folytatta az Adatkezelő, hogy arra felhívták a figyelmét.

Ezért érdemes a GDPR logikáját és az európai jogszabályi környezetet is megismerni, mert ez egy egészen más világ, mint amihez hozzászoktunk. Néha túl egyszerű, néha nagyon más, de mindenképpen érdekes és különleges.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

süti beállítások módosítása