Amint arra már sokszor rámutattam, a közösségi média és az internet alapvetően alakítja át az emberi kapcsolatokat, mégpedig számos esetben abban a formában, ahogy arra addig korábban senki sem számított.

Ennek jegyében született egy érdekes döntés Svájcban (nem GDPR tagállam), ami éppen az abban foglalt logika miatt figyelemreméltóan alkalmazható a GDPR területi hatályán belül is, mivel már maga az alaptörténet is érdekes. Ez arról szól, hogy bizonyos érdekcsoportok már évek óta "harcban" álltak egymással, aminek a keretében némi antiszemita és egyéb mocskolódással vádolták egymást, amiért a bíróság már többször is elmarasztalta az egyik felet. Ez eddig "a szokásos" történet, azonban később ez a történet átterelődött a Facebookra (ebben az esetben kivételesen kívülálló, teljesen vétlen félre), ahol is az egyik fél elkezdte "megtrollkodni" a másik fél profilját, egészen pontosan úgy, hogy elkezdett náci, antiszemita és egyéb tiltott tartalmakat "like"-olni, ami miatt azok úgy tűntek, mintha azzal a közösségi profil tulajdonosa is egyetértene, hiszen azok megjelentek a felületén, kvázi úgy tűnve, mintha ő osztaná meg azokat.

A bíróság éppen ezért azt mondta ki, hogy az ilyen jellegű tevékenység alkalmas a becsület megsértésére, sőt, még arra is, hogy "vírus marketing" jelleggel olyan tartalmakat tegyenek láthatóvá nagy közösség számára, amit egyébként az érintettek számára a közösségi média algoritmusai nem mutatnának meg. Éppen ezért ez a tevékenység a bíróság megítélése szerint büntethető, sőt, abban a formában büntetendő is, hogy azért kizárólag a Like gomb megnyomója a felelős, a közösségi média, a médium pedig nem.

A fentiek alapján érdemes a profilra odafigyelni, a hírfolyamot ellenőrizni, mert ebben a formában is meg lehet valakinek az oldalát "trollkodni". Miért érdemes erre azonban különösen a veszélyhelyzet idején gondot fordítani? Azért, mert sokszor anélkül "lájkolják" valakinek a hozzászólását az emberek, hogy elolvasnák azt, vagy felelősnek éreznék magukat az abban foglaltakért. Nos, tudniuk kell,

ez most már nem igaz,

mert a felelősség ugyan a hozzászólás íróját terheli, azonban ha az rossz színben tüntet fel másokat, alkalmas az adott személy becsületének a megsértésére, akkor annak a megosztásáért már felelőssé lehet tenni valakit. Hangsúlyozni szeretném: A visszaélésekről van szó. Azonban nem szabad azt sem elfelejteni, hogy számos felületen a hozzászólások utólag módosíthatók, ezért adott esetben egy szuperzöld írás, amit sokan megosztanak, hirtelen átváltozhat piros-tilossá - anélkül, hogy erről az azt "megosztók" értesülnének. Éppen ezért ahogy annak idején az e-mail típusú lánclevelek továbbküldésénél, úgy ebben az esetben is érdemes a megosztani kívánt (azaz lájkolt) hozzászóláson elgondolkodni, az ismeretlenekét pedig egyáltalán nem célszerű eszetlenül lájkolni.

Érdemes tehát felhívni a figyelmet korunk egyik rossz szokására, az úgynevezett LIKE ONLY üzemmódra, amikor valami éppen attól, és csak attól válik meggyőzővé, hogy "olyan sokan értenek egyet az abban foglaltakkal". Ezt tetézi az, hogy az úgynevezett közösségi média - jellegénél fogva - ezeket a "nagyon fontos" kommenteket előre sorolja, és elkezdi olyanok számára is mutogatni a "fontos hírt", akiket az egyébként nem is érdekelne, csak éppen az algoritmus "fontosnak fogja találni azt", hogy erről tudjanak. Őket pedig "nem akarnak lemaradni", ezért a végtelen ciklus beindul és olyan történetekből lesz "Igazság", aminek még az ellenkezője sem volt igaz.

Éppen ezért érdemes megbecsülni a lájkokat, és csak azt a hozzászólást megjelölni ami valóban tetszik és nem azokat, amit valaki tesz.

https://www.nzz.ch/schweiz/bundesgericht-facebook-likes-koennen-ehrverletzend-sein-ld.1541671