Ezúttal saját magamra szeretnék hivatkozni, mint arra, aki a probléma alapját már fél éve felvetette ebben a bejegyzésében. Ez pedig nem más, mint az, hogy egészen meglepő és teljesen hihetetlen módon:

Ebből következik, hogy miközben a fogalomra a jogszabályok, az emberek, a civil szervezetek is többnyire joggal szoktak hivatkozni, aközben azok, akiktől eddig információt kértek, azok számos esetben kibújhattak a felelősségre vonás alól.

Ezt ugyan nem oldotta meg a korábban hivatkozott bejegyzésemben is említett Alkotmánybírósági döntés, de annak az alapján azért már kezdett az is körvonalazódni, hogy közpénz fogalma alatt az állam által kezelt pénzeszközöket értjük, azt, aminek az elszámoltathatóságát biztosítani kell. A vita tárgya pusztán az volt a testületen belül, hogy mikor veszíti el a közpénz ezt a jellegét, meddig kell nyomon követhetőnek lennie.

Ez az AB vélemény ugyanakkor a vita ellenére mégis egyfajta status quo-t teremtett, hiszen ebből a döntésből az azért egyértelműen következett, hogy mondjuk egy tanárt nem lehet azért vegzálni, hogy "miért ennyi pénzt keresett, és hogy azt mire költötte".

Azonban ha ez eddig így jó volt, akkor mi változott meg ebben a rendszerben? Miért kell változtatni? És miért ilyen hirtelen?

Nos azért kell gyorsan változtatni, mert 2020.12.01-el a hatályba lép a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló, 2009. (SIC!) 06.18-án Tromsø (SIC!)-ben elfogadott egyezmény[1]. Namármost, ez az egyezmény eredetileg úgy fogalmazott, hogy annak hatálya az 1. Cikk 2. i) szerint a „közhatalmi szerv”-ekre terjed ki. Ez ebben a formában egy teljesen érthető és logikus elvárás lenne, hiszen ezen nincs mit magyarázni, ez egy alapvető elvárás egy demokratikus társadalomban. Ugyanakkor van egy ii) pontja is ennek a jogszabályi helynek, és az valami egészen furcsa meghatározást tartalmaz, most tessenek figyelni, mert most sem csalok:

Namármost, a konklúzió előtt érdemes az alábbiakat rögzíteni:

- habár úgy fog kinézni, mintha ez egy tíz éves(!) Európai Uniós jogszabály lenne, de az valójában csak idén decembertől lesz hatályos. A hatályba lépéshez ugyanis arra volt szükség, hogy legalább tíz tagállam elfogadja ezt az egyezményt - és ez a folyamat tartott közel tíz(!) évig. Mivel pedig pár hónappal ezelőtt a tizedik ország is aláírta a megállapodást, így az hatályossá vált az egész Európai Unióban.

- és bár egyáltalán nem lett volna kötelező, sőt, azt bármikor később is megtehettük volna, a Magyar Köztársaság akkoriban sietett úgy dönteni, hogy úgy fogadja el és hirdesse ki az egyezményt törvény formájában, hogy azonnal kiterjeszti annak hatályát "a természetes [...] személyekre, amennyiben a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel.”. Vagyis (nem elírás!) közhatalmi szervet csináltak a családokból, vállalkozásokból, mindenkiből, akiket az egyezmény alapján a civil szervezetek "adatszolgáltatásra" szólíthattak volna fel.

Vagyis ha nem került volna most és ezért világosan rögzítésre az, hogy a közpénz fogalmába nem tartozik bele például a fizetés, vagy a szokásos szolgáltatási szerződések (például villanyszámla, taxiszámla, satöbbi), és hogy az nem áll meg ott, amikor a tényleges pénzmozgás megvalósul az állam és a közpénz kedvezményezettje között, akkor mindenkit kitettek volna annak  vegzálási lehetőségnek, hogy bármely civil szervezet(!) kötelezhessen bárkit az "átláthatóság nevében" arra, hogy számoljon el azzal, hogy mire költötte a fizetését vagy a családi pótlékot.

volt a régi gondolatmenet szerint.

Ergo, bármilyen furcsán is hangzik, de annak beemelése az Alaptörvénybe, hogy a közpénz továbbra is teljes mértékben elszámoltatható legyen az állam vonatkozásában és az állam által kötött szerződések esetén, ahhoz éppen erre volt szükség. Így ugyanis az állam kötelezettségei nemhogy gyengülnek, hanem ellenkezőleg, ezeknek az adatoknak a megismerésére decembertől már hivatalosan is joga és a lehetősége lesz a civil szervezeteknek.

Ugyanakkor a nem kívánt mellékhatásokat csak így lehetett elkerülni, hiszen részben az idő rövidsége, részben az egyértelműség kedvéért tényleg az a jogbiztonság szempontjából a legegyértelműbb - és mellesleg a legegyszerűbb - megoldás, ha ezt a kérdést, és fogalmat az Alaptörvénybe emelik be, mivel így ez a meghatározás automatikusan alkalmazandóvá válik valamennyi jogszabályunkra nézve.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

Hivatkozások:

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900131.TV&timeshift=20201201